A zsámbéki főoltár, mint hitvallás
A pap – hivatásából következően – sokat tartózkodik gondosan tervezett, míves terekben, művészeti alkotások között, a templomtérben és a plébánián. Nem függetlenítheti magát senki sem ezek hatásától, még akkor sem, ha történetesen a művészetek az érdeklődési körén kívül esnek. Nem véletlenül került a teológiai stúdiumok közé az “Ars Sacra”, a szent művészet oktatása, hogy a felnövekvő papság értse és értékelje mindazt a gazdagságot, amellyel az elődök a korábbi évszázadok során körülvették magukat és örökségképpen ráhagyták az utókorra.
A szent terek nem csupán bemutató helyei értékes képzőművészeti alkotásoknak, mert a szakrális tér csak a szakrális alkotásokkal együtt értelmezhető. A pap feladata e térben kettős, a profán világból érkezők és a hívek felé is közvetítenie kell a tér és a műalkotások üzenetét, amely az építész és a művészek személyén és látásmódján keresztül jövő isteni üzenet. Természetesen ezt mindig a befogadókhoz alkalmazkodva kell tennie.
Frici atya ebben kiváló volt, egyszerű embereknek, híveknek, a hittől távol járóknak, de építészeknek, művészettörténészeknek is úgy tudott különböző alkotásokról beszélni, hogy azokon keresztül nemcsak az ő összetett tudása, hanem az Isten üzenete is hallhatóvá lett. Így lett számára a művészet eszköz a hit továbbadásában.
Előadásom a zsámbéki főoltár bemutatásával, értelmezésével szeretné folytatni ezt a művészetet értő, mögötte a művész és a hívők közös hitének, az Egyház hitének megjelenését bemutató lelkipásztori munkát.
Zsámbék jelentős középkori történetét és az azt szimbolizáló Öregtemplomot magunk mögött hagyva Zsámbék újkori történetének egy elemével foglalkozunk.
A török utáni időkben, a sváb lakosság betelepítésének kezdetén, a várból kastéllyá alakított kegyúri kápolna szolgálta a híveket. A kereszteltek anykönyvét 1719-től vezették, a középkori várkápolnát Xaveri Szent Ferenc tiszteletére újraszentelték, Zichy Miklós nejének, Berényi Erzsébetnek családi kedves szentje tiszteletére. A jezsuita misszionárius a Berényi család által készíttetett bodajki mellékoltár képén is megjelenik.
A kegyúr – Zichy Miklós – jóvoltából a zsámbéki barokk plébániatemplom 1749-54 között épült fel, teljes berendezésével, amelyet Bebo Károly műhelye készített. Vogel Gergely – a XVIII. század elejének-közepének budai festője, aki Óbudán és Sümegen is dolgozott – a templom három oltárképére kapott megbízást. Ezek között lehetett a főoltár képe is.
Az 1817-es Canonica Visitatio jelentésben Gaál József plébános, aki 1809-1838-ig, közel harminc éven át volt a falu plébánosa, így jellemzi a főoltárt: „az oltár egy sérült képből áll, amely a csupasz falon függ, azon kívül egy fa tabernákulum-építményből, amelyet a rovarok már csaknem teljesen megettek.” A főoltár szegényes állapotába Gaál plébános nem tudott belenyugodni, azon fáradozott, hogy megújítsa.
Mit jelent a csupasz falon függő oltárkép, hová lett az oltárépítmény? És miért került ilyen rossz állapotba a XIX. század elején az a főoltár, amelyet hatvan évvel korábban Padányi Bíró Márton veszprémi püspök áldott meg?
A Buda környéki települések templomainak főoltára általában különálló, körüljárható menzából, rajta tabernákulum, és falra festett építészeti elemekből állt. Ezek keretezték a főoltárképet. A vakolatba karcolt, perspektívikus festett oszlopokon, párkányokon kívül helyenként figurális díszítést is megfigyelhetünk, mint például a szomszédos Perbál főoltáránál is.
Ilyen lehetett a zsámbéki főoltár Gaál plébános idejében, ennek nyomai megfigyelhetők, ha bebújunk a jelenlegi oltárépítmény mögé.
Az állapot romlásának oka lehetett az a Komárom epicentrumú 1763-as földrengés, amely az egész környéken súlyos károkat okozott. Ekkor dőlt le az Öregtemplom északi fala is, és barokk templomunknak egy boltozata is beszakadt. Bár ez akkor már fél évszázadnyi távolságban volt. De 1810-ben is a Móri–árokból kiinduló földrengés – amelyet 1814-ig utórengések követtek – rázta meg Zsámbék környékét. Ez lehetett talán a közvetlen ok.
Gaál József lesújtó leírása a templom főoltárának állapotáról szerintünk mégis inkább igazolni próbálja a plébános azon szándékát, hogy a XIX. század elejére már Magyarországon is jelen lévő klasszicizmus a zsámbéki templombelsőben is helyet kapjon.
HDM
A perbáli templom főoltárának részlete
Bekarcolt és festett díszítés a zsámbéki jelenlegi főoltár mögött
A művészet: eszköz a hit továbbadásában 2.
A zsámbéki főoltár, mint hitvallás
A művészet: eszköz a hit továbbadásában 3.
A zsámbéki főoltár, mint hitvallás