A zsámbéki főoltár, mint hitvallás
Ebben az időben már áll a Canevale Izidor tervezte, klassicista jegyeket mutató váci székesegyház (1761-1774), és Charles Moreau francia építész átalakítja az Eszterházy család közeli birtokán a csákvári kastélyt (1814 k.). És ez az az időszak (1820), amikor Rudnay Sándor hercegprímás építészt keres az új esztergomi székesegyház terveinek elkészítéséhez.
Gaál plébános tehát szerintünk inkább akart egy új, a klasszicista stílusnak megfelelő főoltárt látni templomában, mint a megújított barokk együttest.
A templom belsejének összképén jól látható a jellegzetesen barokk mellékoltárok, a szószék lendületes szobrai és a főoltár statikus merevségének kontrasztja, amelyet a közben eltelt idő a térben és a befogadó szemlélőben is egységbe simított. (Ezt az egységet természetesen segíti a klasszicista építészeti keretbe foglalt barokk szemléletű festett főoltárkép is.)
Gaál József plébános tervének megvalósulását nehezítette, hogy az oltár érdekében szervezett adománygyűjtés az 1816-os gyenge termés és a szüret miatt megtorpant. Sok kamarai kérvényre és az illetékes óbudai hivatalnokokhoz intézett folyamodványokra volt szükség, amíg végül is 1818. február 15-én Gaál plébános és Ignaz Töpfer pesti aranyozómester között szerződés jött létre, amelyben Töpfer kötelezettséget vállalt a művészek és az asztalosok minden munkájának összehangolására.
1818. június 8-án hajnalban, tehát négy hónap múltán, Gaál plébános 13 fogatot küldött, hogy az elkészült részeket Zsámbékra hozzák.
De az oltár felállításával Töpfernek nem sikerült elkészülnie a templom búcsúnapjára, Keresztelő Szent János születésének ünnepére, Szent Iván napra, június 24-ére. Az oltár-retabló egyes elemeinek tüzetesebb megfigyelése nyomán arra a következtetésre juthatunk, hogy az elkészült, ideszállított retabló-elemeket még a helyszínen erősen át kellett alakítani, hogy azok, az íves szentélyfalhoz alkalmazkodva elhelyezhetők legyenek. 1818. augusztus 2-án szentelte fel az elkészült főoltárt Vurum József székesfehérvári megyéspüspök.
A boltozatba nyúló retabló a menzától elválasztottan, az apszis falához van állítva. Magas lábazaton négy márványozott faoszlop áll, aranyozott korinthusi fejezettel. Az oldalankénti két-két oszlopot hatalmas párkány kapcsolja össze. A belső oszlopok kicsit előre húzottak és a párkányt, a fogsoros tört-timpanont hordják, az oszlopok mögött pilaszterek állnak aranyozott füzérrel. A timpanon aranyozott kereszttel koronázott. Felette „Isten szeme” motívum világít kettős felhőkörben dicsfény sugarakkal, de ez már nem az oltárra, hanem külön a falra van felerősítve.
A párkány felett, a külső oszlopok tengelyében klasszicista vázák állnak, a belsők felett két imádkozó kerub térdel. A felhőkör, a dicsfény és a kerubok a korábbi barokk főoltár elemei lehetnek.
Az oszlop-párok között jobb oldalon Keresztelő Szent János apjának, Zakariás papnak az alakja áll. Egyik kezében füstölőt, másik kezében aranyozott táblát tart. A tábla hivatkozás a Lukács evangéliumra, amely a Keresztelő születésének eseményeit mutatja be. Latinul ez olvasható rajta: „János az ő neve” (Lk 1,63).
A bal oldali oszlopok között, Áron liliomot virágzó vesszejével kezében, Szent Józsefnek, Jézus nevelőapjának alakja áll. A kivirágzott vessző József kiválasztott voltát bizonyítja, mint az ószövetségi Számok könyvében, Mózes testvérének, Áron esetében is. (vö.: Szám 17,16-28). A keresztelkedő és a keresztelő apjának szobrai a templom egyéb barokk berendezési tárgyak közül kitűnnek méreteikkel és mozdulataik klasszikus kimértségével.
Szent József szobrának feje kifejezetten klasszikus görög vonásokat mutat…
-
- Zakariás
-
- Szent József
-
- Szent József arca
A retabulum előtt nagyjából két méterre, két lépcsőfokra állítva helyezkedik el a tulajdonképpeni oltár, a menza a tabernákulummal. A stipes klasszicista szarkofág alakját formázza.
Ezen áll két oszloppal megtámasztva tabernákulum a keresztre feszített Krisztus szenvedését aranyba öltöztető, a megváltás isteni fényét sugárzó alakja, mely még Ádám bűnét is “szerencsés véteknek” mutatja a Golgota földjéből kiforduló ősszülők csontjainak bearanyozásával. (vö: Exultet – Húsvéti örömének)
Az eredeti forgó, két fülkés tabernákulumot Radnich Imre plébános 1920-ban átalakíttatta. Az oltár, valamint a retabulum fehér olajfestést kapott, de a 2004-es restauráláskor mind a tabernákulumot, mind az, az olajfestés alatti rétegből előtűnő eredeti színezést Madarassy Walter restaurátor helyreállította.
Az oltár két oldalán, Held Frigyes budai mesternek tulajdonított, imádkozó kerubok térdelnek.
Joannes est nomen ejus (Nem mintha Zakariás ezt latinul jegyezte volna táblára.)
HDM
Az oltár menzája és a tabernákulum
A tabernákulum közelről
A művészet: eszköz a hit továbbadásában 1.
A zsámbéki főoltár, mint hitvallás
A művészet: eszköz a hit továbbadásában 3.
A zsámbéki főoltár, mint hitvallás